DUNARADVÁNY

Komáromtól 18 km-re keletre a Duna bal partján, Neszméllyel szemben fekszik. Falunkhoz tartozik még Zsitvatő (Žitava) és Baloghpuszta (Bystrička) is. Nyugatról Pat és Virt, északról Marcelháza és Madar, keletről Dunamocs határolja. Falunk keleti határa a történelmi vármegyehatárt követi Komárom és Esztergom vármegye között.

Dunaradványon keresztülhalad a Komáromot Párkánnyal összekötő 63-as út.

Falunk területe ősidők óta lakott, Zsitvatőnél 8. századi avar temetkezési helyet tártak fel lovassírokkal. 1260-ban említik először Rodoan néven. A középkorban a királyi lovászok és kádárok faluja volt, IV. Béla király Sixtus esztergomi kanonoknak adományozta. 1303-ban Csák Máté felperzselte a falut. A 16. – 17. században állandó harcok helyszíne a törökökkel. 1606-ban itt kötötték meg a zsitvatoroki békét. Egészen 1945-ig számos vízimalom működött a faluban (elsőként 1664-ben, a török adószedők jegyzékében említik a dunai malmokat), a hajósmolnároknak 1874-ig saját céhük is volt. 1885. június 10-én nagy tűzvész pusztított a faluban.

Vályi András szerint "RADVÁNY. Magyar falu Komárom Vármegyében, földes Urai Nedeczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Mocsnak szomszédságában, mellynek filiája, határjában legelője saját marháinak van, réttye elég, de a’ forrás vizek néha károsíttyák, második osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Radvány, magyar falu, Komárom vmegyében, a Duna bal partján, Komáromhoz 2 1/2 mfdnyire; róna határa homokos és nem igen termékeny; számlál 2700 hold, mellyből 19 2/8 egész telek után 925 h. urbéri; 1500 hold majorsági birtok. 160 kath., 306 ref., 14 zsidó lak. Ref. anyatemplommal. F. u. Nedeczky, Balogh, Pyber, Kruplics, Maurovics, Trsztyánszky, Király stb. Ut. p. Neszmély."

1910-ben 1353, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott.

1929-ben Baloghpusztára (Balogh-pustatina) 44 szlovák kolonista érkezett Kiszucaújhely környékéről, akik Práger Szerafina birtokából 170 hektáros területet vásároltak. A birtokvásárlás mögött a Csehszlovák Néppárt Martin Mičura vezette szlovák szekciója állt. A telepesek a kisbirtokok és eladósodásuk miatt állandó gondokkal küszködtek és 1938-ra gyakorlatilag megszűnt ez a kolónia.

1945 márciusában a dunaradványi partszakaszon szállt partra a Garam vonalától Komárom felé előrenyomuló szovjet folyami flotta. A partraszállás helyén, Zsitvatőnél emlékművet állítottak. Az utolsó hajómalom 1953-ban tűnt el. A szocializmus idején 120 hétvégi ház épült a radványi Duna-parton. 1990-ig Virt is Dunaradványhoz tartozott.